Rideg Sándor Indul a bakterház
A regény története egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, annak lakóiról és baráti köréről. Főalakja Bendegúz, a tehénpásztor, Ábel és Kakuk Marci távoli rokona; magyar megfelelője lehetne Tom Sawyernek és Huckleberry Finnek. Különbözőségük mégis szembeötlő. Nem annyira csínyeken töri a fejét Bendegúz, inkább kiskamaszkori megaláztatásait “veri vissza”, friss képzelettel szedi ízekre a felnőttek basáskodását, ostobaságát, így próbálva visszanyerni becsületét. Félnótás figurák a felnőttek: gazdája, Szabó bakter, Toppancs, a lókupec és a banya, az anyós. Konc bácsi az egyetlen józanul ítélkező regényalak, tőle kapta Bendegúz az életre való tanácsokat. Az eseményeket, köztük Toppancs komédiába illő lakodalmát Bendegúz meséli el, jellegzetes humorral, minden rosszat jóra fordító szellemességgel. A túlhajtott szatírikus hang az olvasó szórakoztatására, de okulására is szolgál; ilyenformán élt a harmincas évek szegényembere, így tékozlódtak el jobbra való fiatal életek.
(Legeza Ilona)
|